Január elsején új világ indult el a hazai szak- és felnőttképzésben. Elment az OKJ, megjött a Szakmajegyzék. Nagyobb szerepet kapnak a szakképzők, míg a felnőttképzők keresik a helyüket. Mi az új struktúra? Kinek lesz ingyenes a szakmaszerzés? Milyen diákhitel vehető fel? Hogyan néz ki a vizsgázás?
Mi volt a baj a köznyelvben csak OKJ-nek hívott, hivatalosan az Országos Képzési Jegyzék rendszerével? Ezt kérdeztük munkaadóktól, hr-esektől, és az egyik gyakori válasz az, hogy nehezen követhető. A korábbi listán 700-nál is több szakma szerepelt, köztük több egymást részben átfedő is. A mostani Szakmajegyzék összesen 175 alapszakmát tartalmaz.
Újdonság, hogy az alapszakmákat csak szakképző intézményben (technikum, szakképző iskola, középiskola) szakmai oktatás keretében lehet tanulni iskolarendszerben, tehát felnőttképzőben nem. Megszűnt az a párhuzamosság is, hogy ugyanannak a képzésnek két megfelelője – egy iskolarendszerű és egy tanfolyamos – létezik párhuzamosan.
Ez nem jó hír a gyors szakmaváltást tervezőknek, akik akár fél-egy év alatt akarnak új szakképesítést szerezni. Az új rendszerben ugyanis két év kell ehhez. A rugalmasabb órarendnek is búcsút mondhatnak – de munka mellett: este, hétvégén továbbra is tanulhatnak. A szakképzés megújításában módszertani központként részt vevő Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) szerint, akinek van előképzettsége annak gyorsabban megy. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembe vételével a képzési idő akár a negyedére is csökkenhet, az elmélet egy részét pedig e-learningben is el lehet sajátítani. A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt.
A munkáltatók azt remélik az új rendszertől, hogy eltűnnek a gyorstalpalók, és aki kikerül az iskolapadból, szélesebb alapokkal rendelkezik, jobban kapcsolódik a munkaerőpiachoz és az új kihívásokhoz – a digitalizációhoz és az ipar 4.0-hoz.
Teljes cikk elérhető itt.
