Bizonyára mindenki tisztában van azzal, mi is tulajdonképpen a foglalkoztatási paktum lényege, azonban azt már kevesen tudják, hogy számukra, vagy szervezetük számára mennyi hasznot is hozhat ez a partnerség.

Elsőként álljon itt egy összefoglalás Dr. Kovács Péter könyve alapján, amely megfelelően érzékelteti, hogy miben is áll a paktumok haszna.

„A paktum azáltal hoz új minőséget a helyi együttműködésben, hogy a szereplők tevékenységei összeadódnak, s egymást erősítik. A paktum egyik legfontosabb értéke pontosan abban rejlik, hogy a különböző szereplők érdekei, nézőpontjai megjelennek a döntésekben és a különböző akciókban. Ehhez nemcsak az kell, hogy a partnerek kifejtsék véleményüket, megfogalmazzák érdekeiket, hanem az is, hogy nyitottak legyenek a mások véleményére.

Vegyünk egy konkrét példát. Ma Magyarországon komoly nézetkülönbségek fogalmazódnak meg a gazdaság és a szakképzés szereplői között. A nélkül, hogy részletesen kifejtenénk ennek lényegét, megállapítható, hogy az egyik legnagyobb probléma egymás érdekeinek és elvárásainak meg nem értése. Ehhez a feleket egy asztalhoz kell ültetni, de ez önmagában még kevés. Az is szükséges, hogy az érintettek megértsék a másik problémáit, és megtalálják érdekeik közös pontjait. Erre már lehet építeni hatékony fejlesztéseket és együttműködést.

A fentiek alapján tehát állíthatjuk, hogy ennek a partnerségnek másik nagyon fontos eleme a közös érdekeltség, és az ebből adódó közös felelősségvállalás. Senkitől nem várható ugyanis el, hogy idejét és energiáját feleslegesnek tűnő látszatakciókra fecsérelje. A foglalkoztatási partnerségek sikere és eredményessége nagyban függ attól, hogy a benne résztvevők mennyire találják meg érdekeik érvényesítését ebben a partnerségben. Mindössze néhány példát sorolunk fel ezzel kapcsolatban.

Az önkormányzatok ma már egyre nagyobb felelősséget éreznek saját településük foglalkoztatási helyzetéért. A helyi közvélemény egyre érzékenyebben reagál a munkaalkalmak meglétére, vagy hiányára. A munkaadói és munkavállalói elégedettség a város gazdasági és népességmegtartó erejének növekedéséhez vezet. Az önkormányzati választásokon a helyi foglalkoztatás ügyei egyre fontosabb szempontként fogalmazódnak meg, s a választási esélyeket komolyan befolyásolják.

A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelő humánerőforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat ebben a partnerségben.

A vállalkozásoknak fontos hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelően képzett és motivált szakmunkaerő hiánya, továbbá támogatást kaphatnak a számukra megfelelő munkavállaló foglalkoztatásához.

A civil szerveztek a kapcsolataikat, elismertségüket erősíthetik a paktum segítségével, s megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket.

A képző intézmények első kézből értesülhetnek a munkaadók képzési igényeiről, a munkavállalók képzettségével kapcsolatos elvárásairól. Ezáltal gyorsabban reagálhatnak a helyi szükségletekre, képzési kínálatukat rugalmasabban tudják alakítani.

A felsőoktatási intézmények a helyi innováción alapuló kísérletek, munkaerő-piaci kutatások segítői lehetnek tudományos kapacitásuk felhasználásával.

És nem utolsó sorban legjobb az érintett célcsoportnak: a hátrányos helyzetű álláskereső, inaktív vagy közfoglalkoztatott személyek olyan szolgáltatásokban és képzésekben részesülhetnek, amelyek javítják elhelyezkedési esélyeiket, segítik munkahelyi beilleszkedésüket, a bértámogatások révén pedig konkrét álláshoz juthatnak.

Az érdekek természetesen ennél sokkal összetettebbek, de így is egyértelmű: csak ezek mentén, ezek egyeztetésével lehet hatékony a partnerség. A kölcsönös érdekeltség a partnerek aktivitása miatt is fontos. A hazai, de a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a foglalkoztatási paktumok egyik kritikus pontja a partnerek aktivitásának kérdése. Gyakran tapasztalható, hogy az érintettek egyetértenek a partnerség gondolatával, céljaival, a közös munkában azonban nem vesznek részt, passzív szemlélői az eseményeknek. Másoktól várják a kezdeményező szerepet, ugyanakkor türelmetlenek, helyenként szkeptikusak az eredményességet illetően. Ezek a jelenségek mutatják az együttműködési kultúra alacsony szintjét Magyarországon. Ezért is fontos hogy a megalakuló foglalkoztatási partnerségek sikeresek legyenek, eredményeket tudjanak felmutatni.” (Farsang Zoltán – Hollósi Szabolcs – Dr. Kovács Péter: Helyi Foglalkoztatási Partnerségek Tankönyv)]