Szabadon vállalható másodállás? Megtilthatja a munkáltató, hogy a dolgozó máshol is munkát vállaljon? Szabadon vállalkozhat a munkavállaló? Mire kell odafigyelni egy másodállás esetén?
A másodállás és a Munka Törvénykönyve
A Munka Törvénykönyve fő szabály szerint nem tiltja a másodállást, vagyis azt, hogy egy munkavállaló ne csak egy munkahelyen dolgozzon. Nincs olyan szabály, ami minden esetben kizárná, hogy akár több munkaviszonyt is létesítsünk. Ez azonban nem minden munkavállaló esetén igaz. Itt is találkozhatunk kivétellel.
Az egyik kivétel a vezető beosztású dolgozókat érinti. A törvény ugyanis kimondja:
„A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”
Ki számít vezetőnek?
A törvény azt is rendezi, hogy ki számít vezetőnek, kire vonatkozik a másodállási tilalom.
Vezetőnek minősül:
- a munkáltató vezetője, valamint
- a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló,
- olyan munkavállaló, akinek a munkaszerződésében a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazása szerepel. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.
Bárhol lehet másodállást vállalni?
Bár a másodállás nincs általánosságban megtiltva vagy engedélyhez kötve, mégis van, amire bizony figyelni kell, mielőtt másik munkahely után nézne a dolgozó.
Ezek a következők:
- A munkaviszony keretében a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük.
- Olyan magatartás sem tanúsítható, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
- A törvény előírja azt is, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
- Ami pedig az egyik leglényegesebb másodállást is érintő általános kötelezettség, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A fentieken túl azonban a Munka Törvénykönyve alapján a munkaidő után is figyelni kell a munkáltató érdekeire is.
„A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.”
Egy másodállás bizony lehet, hogy a fenti szabályokba ütközik. Gondolj csak arra, ha valaki éppen a konkurenciánál szeretne másodállásban tevékenykedni. De nem csupán ez sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Nem mindegy, hogy a dolgozó hol és milyen másodállást vállal.
A munkáltató lesz a másodállás „ura és parancsolója”?
Mindez persze nem jelentheti azt, hogy a munkáltató mindenféle másodállást megtilthatna csak azért, mert nem tetszik neki, ha a dolgozó máshol is munkát végez.
A munkáltatóra is igaz, hogy jóhiszeműen köteles eljárni és nem sértheti a munkavállalója jogos érdekeit. Ok nélkül tehát nem élhet vissza a „hatalmával”. Vagyis ok nélkül nem hivatkozhat a saját jogos gazdasági érdekeinek a veszélyeztetésére.
A munkáltató tájékoztatása
A fenti kötelezettségekből következik, hogy a másodállás létesítése előtt mindenképpen érdemes a munkáltatót tájékoztatni, vagyis jelezni kell, ha másodállást kíván valaki vállalni. A bejelentést érdemes írásban megtenni, hogy annak megfelelő nyoma maradjon, ha esetleg később bármi probléma adódna a plusz munka miatt.
A munkáltató nem élhet vissza a jogaival, így nem tilthatja meg a másodállást, ha nincs rá alapos oka, vagyis az nem veszélyezteti a jogos gazdasági érdekeit. Ellenben, ha a veszélyeztetés fennáll, akkor a másodállás megtiltható. Célszerű erről egy belső szabályzatban, utasításban tájékoztatást adni a munkavállalók részére. Az sem baj, ha a felek a munkaszerződésben előre megállapodnak a további munkavégzés lehetőségeiről is, hiszen így mindkét fél számára egyértelmű lesz a kérdés.
Bizonyos esetekben egyértelmű lehet, hogy mikor jogos a másodállásra vonatkozó tiltás. Ilyen például, ha egy versenytársnál vállalna plusz munkát a dolgozó. Lehet azonban olyan eset is, amikor ez nem olyan egyértelmű a dolgozó számára. A munkáltató felelőssége, hogy megfelelő tájékoztatást adjon arról, mit lehet és mit nem.
Ugyanakkor a munkavállalónak is figyelnie kell, hiszen a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása, vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.
A másodállás másodrendű?
Felmerülhet a kérdés, hogy másodállás esetén melyik munkahely, munkaviszony élvez elsőbbséget. A válasz, hogy egyik sem.
Mindkét munkaviszony ugyanúgy jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. Egyik sem lesz a másiknak alárendelve.
Ebből következik, hogy a munkavállalónak mindkét munkahelyen ugyanúgy helyt kell állnia, el kell látnia a feladatait. Nem hivatkozhat például arra, hogy túl fáradt, mert máshol is dolgozik. Arra sincs lehetőség, hogy az egyik munkahelyén azért ne jelenjen meg időben munkakezdéskor, mert a másik helyen túlóráznia kellett.
A másodállás csak munkaviszony lehet?
Bár a másodállás kifejezés munkaviszonyt takar, fontos arra is figyelni, hogy a fenti szabályok nem csak munkaviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozhatnak.
Az is sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ha a munkavállaló például „maszekol” munka után, vagyis vállalkozóként végez tevékenységet. Szintén veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekét a megbízás keretében végzett tevékenység. A lényeg tehát nem az, hogy milyen jogi formában, sokkal inkább az, hogy milyen tevékenységet végez a munkavállaló.
A vezetők esetén itt is egyértelmű a törvényi előírás:
A vezető
- nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
- nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá
- köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.
