Szabad szoftver
Egy vállalkozás optimális működése érdekében természetes igény, hogy az IKT megoldások választásakor is megfontoljuk azok bekerülési és fenntartási költségeit. Ehhez érdemes megismerni a szabad szoftverek világát.
A közkincsként terjesztett szoftver forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Amerikai copyright-monopólium ellenes, szabad szoftver aktivista, szoftverfejlesztő. A nevéhez fűződik a szabad szoftverek jogi meghatározása és a velük kapcsolatos alapszabályok lefektetése.
A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználó:
- tetszőleges céllal, tetszőleges kívánalmak szerint futtathat;
- működését tanulmányozhatja és igény szerint módosíthatja;
- szabadon másolhatja és terjesztheti, segítve ezzel a környezetében élőket;
- a módosított programot tovább-terjesztheti, lehetővé téve ezzel, hogy az egyedi változtatás hasznát egy nagyobb közösség is élvezze.
(forrás: https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html)
1983: indította a GNU projektet és a Szabad Szoftver Alapítványt. Ezek eredményeképpen számos területen állnak rendelkezésre vállalkozásban is legálisan használható ingyenes, mégis színvonalas megoldások.
A GNU General Public License : https://gnu.hu/gplv3.html
További hasznos tartalmak: https://fsf.hu/
Hogy mennyire komoly piaci rést töltenek be ezek a szoftverek, jól mutatja a weboldalakat publikáló szoftverek megoszlása, ahol a világ összes kiszolgálójának közel 60%-án 2 ingyenes szoftver működik az nginx és az Apache.
További hasznos tartalmak: https://w3techs.com/technologies/overview/web_server
Ahhoz, hogy számítógépünket használatba vegyük alapvető szoftverre, operációs rendszerre van szükségünk. Operációs rendszernek nevezzük azon programok összességét, amelyek a számítógépet, mint komplex hardvert vezérlik, felügyelik minden program végrehajtását, és gazdálkodnak a gép erőforrásaival, biztosítják azok hatékony kihasználását. Tehát az operációs rendszer alapvetően felel a számítógép működéséért. A felhasználó számára kapcsolódási lehetőség a géphez. Tolmácsol a számítógép és a felhasználó között.
Linux
A szabad operációs rendszerekhez az alapot legtöbb esetben a Linux rendszermag képezi. 1990-ben Linus Torvalds finn egyetemista elkészíti a 0.01-es kernelt diplomamunkának. Az Interneten közzétette, bárki módosíthatja. 1995-96 környékén megjelentek az első igazán használható verziók. 1999, 2000 a legnagyobb fejlődés, elismerték igazi operációs rendszerként. Azóta önkéntesek és non-profit szervezetek, közösségek fejlesztik, kihasználva a GNU projekt vívmányait és a szabad szoftver licenszelést.
A Linux nem egy konkrét operációs rendszert jelent. Fejlődéséből és nyíltságából ered, hogy számos disztribúció jött létre és fejlődik egymás mellet több-kevesebb átjárhatósággal. A Linux disztribúciók: gondosan egybeválogatott, általában rendszermagból és felhasználói programok csomagjaiból álló terjesztések.
További hasznos tartalmak: https://www.debian.org/ és https://linuxmint.hu/letoltesek
A telepítéshez jellemzően egy alkalmas számítógépre, internet kapcsolatra és egy USB pendrive eszközre, mint telepítő médiumra van szükség. A telepítő médium elkészítését több szoftver is elvégzi: https://rufus.ie/hu/ vagy ha csak egy okostelefon van kéznél, vannak erre a célra mobil megoldások is (pl.: EtchDroid [NO ROOT] – Write ISOs and DMGs to USB – https://play.google.com/store/apps/details?id=eu.depau.etchdroid&hl=hu&gl=US)